15/12/2022
huhhh
Kaptam egy nagy KIOSZTÁST a minap.
És ha valaha el akarsz érni valamit az életben, akkor ülj le, figyelj ide, mert olyat írok Neked, ami szétrobbantja a világodat és átröpít egy másik valóságba, az én valóságomba, de vigyázat: nem lesz se könnyű, se élvezetes, se csokimázas - viszont cserébe megkapsz 20 év koncentrált vállalkozói fifikát, benne vagy?
Szóval egy hozzászóló kiosztott, mert azt mertem írni egy rendezvényre, hogy a belépőjegy ára csak egy jelképes összeg. A hozzászóló indoka?
"hiszem, hogy nem én élek egyedül a magyar valóságban, ahol 50.000 Ft igen is pénz."
Tudod, mit? Teljesen igaza van! A magyar valóságban 50e Ft nagy pénz. Nem csak civileknek, de a vállalkozók többségének is kiadni 50e Ft-ot meggondolandó lépés, sőt, nehézség. Ennyit a többség nem varázsol csak úgy elő. Ennyit össze kell szednie. Össze kell takarékoskodnia. Egy ötveneshez idő kell, áldozat, megszorítás, és kicsit várni, míg összejön.
Ennyit elkölteni a többségnek fáj, és megérzi a kassza. IGEN, ez a magyar valóság a TÖBBSÉG számára.
DE VÁRJ, mert ez még nem minden!
A magyar valóság ennél sokkal rosszabb.
Létbizonytalanság.
Elenyésző nyugdíj.
Borzalmas állapotban lévő, túlterhelt egészségügy.
Sorban kell állnod a traumatológián ha nyílt törésed van.
A tv-ben kacat műsorok vannak csak.
A buszod tele van, nem tudsz leülni, nyáron izzadsz mint egy ló, télen reszketsz.
A haverjaid is panaszkodnak.
Összeültök, hogy jól érezzétek magatokat, és 3 perc múlva már megy a kritizálás. Orbán. Brüsszel. Háborús infláció. Trappista ára. Benzinár. Összeültök beszélgetni egy jót - és sértődött kivonulás a vége, régi barátságok mennek tönkre!
Ez a magyar valóság.
Ez az, amit kapsz... ALANYI jogon.
Ez JÁR Neked ingyen.
Ez jár Neked akkor, ha NEM erölteted meg magad.
Ez jár Neked, ÁTLAGEMBERNEK.
Igen, Dubaiban fizetést kapsz az államtól, mert jó helyre születtél.
Alaszkában és Izraelben csak azért a kezedbe nyomnak egy kisebb vagyont, mert oda költöztél.
Bezzeg itthon! Itthon csak a magyar valóságot kapod.
Illetve kapja a többség.
Oké, készen állsz?
Akkor figyelj, mert csak most gyűröm fel az ingujjamat!
Készen állsz? Elméd nyitva?
==========================
Van egy másik magyar valóság is
==========================
Ahol egy 50 000 forintos kiadást meg sem érzel. Meglátsz valamit, ami tetszik, és csak egy ötvenes? SUPP, már meg is vetted. Másnap már nem is hiányzik a költségvetésedből. Sőt, százezreket, akár milliókat költesz, és csak amikor a könyvelőd megmutatja egy hónappal később, akkor emlékszel vissza, hogy ja tényleg, elköltötted.
Ebben a másik magyar valóságban, ha bajod van, besétálsz még aznap egy magánrendelőbe, ahol udvariasak Veled, foglalkoznak a lelkeddel, és megkapod a legjobb bánásmódot türelmesen, profin, korszerű eszközökkel, tiszta és guszta környezetben. Te is, a családod is.
Aztán délután találkozol pár barátoddal. Nem is azt kérdezik, hogy hogy vagy, hanem azt mondják: "de jól nézel ki!", meg azt kérdezik, "na, mi jót tanultál meg, mióta legutoljára találkoztunk?" És Te tudsz is válaszolni valamit, mert olvasol, tanulsz, konferenciákra, tréningekre jársz. És amit válaszolsz, páran egyből le is jegyzetelik. Politikáról szó sem esik. Az élet értelméről beszélgettek. Üzletről.
És ha szóba kerül egy vitatéma, amiben eltérnek a vélemények, akkor nem ordibálás van, hanem értelmes vita. Sőt, tudod, min lepődsz meg a legjobban? Hogy kijelentő, megmondós mondatok helyett, kérdések (wow!) hangzanak el, mert nem lenyomni akarod a másikat (akit tisztelsz!), hanem meg akarod érteni az álláspontját. Hiszen ha egy okos ember teljesen máshogy gondolkodik valamiről mint én, akkor azt meg kell értenem, meg kell ismernem, és végig kell gondolnom! Aztán utána fantasztikus felfedezésekről és hatalmas lehetőségekről beszélgettek, amik várnak rátok. Bőségről, amit a világ kínál. Milliárdokról, amiket az emberek, a cégek naponta elköltenek. Folyik a pénz, ömlik, és van 100 ötleted, lehetőséged, ahol becsatlakozhatsz a folyamba.
Aztán a közös vacsora után beülsz a kényelmes kocsidba, és hazafelé elsuhansz pár buszmegálló mellett, ahol görnyedt embereket látsz, és arra gondolsz: úristen, vannak emberek, akik így élik le az életüket. Te jó ég, egykor én is közéjük tartoztam.
===========================
Hogy lehet onnan kiszabadulni?
===========================
A történelem folyamán a jobb élet csak a kiváltságosoké volt. Ha beleszülettél az arisztokráciába. Ha közel tudtál férkőzni az uralkodó osztályhoz.
Egy átlagembernek ilyen életre csak akkor volt kilátása, ha csalt, lopott, hazudott. Gyilkolt.
De hölgyeim és uraim, a világ megváltozott.
IGEN, Magyarországon az "alapcsomag" egy nyomorult élet, sok nehézséggel, sok konfliktussal, rossz kilátásokkal.
DE a prémium csomag ma
végre,
VÉGRE,
V-É-G-R-E !!!
elérhető
BÁRKINEK.
Neked is.
Ha valami forradalmit elért a világ, hát akkor az ez.
Nem az okostelefon.
Nem az internet.
Nem a könyvnyomtatás.
Nem a demokrácia.
Nem a kapitalizmus.
Hanem amit mindez a sok innováció lehetővé tesz:
hogy
végre
becsületesen
meg
tudj
gazdagodni.
(ez a legfontosabb mondat, olvasd el még egyszer)
A szemem előtt nőttek fel vállalkozások becsületesen, tiszta lelkiismerettel, sok tanulással, kitartással, sok munkával. Földönfutóból jómódúvá. Kilátástalanból gondtalanná. Hitelesből tőkéssé.
De figyelmeztetnem kell Téged:
ez nem könnyű.
Nem kapod meg alapból.
Nem JÁR.
Ehhez iszonyú sokat kell dolgozni, és ezt nem lehet megúszni. Ez a belépőjegy. Ezen nincs mit szépíteni. Érezd csak kényelmetlenül magad. A kényelmetlen mostantól a norma. Szóval iszonyú sokat kell dolgozni.
Akkor is, amikor épp nem látszik az eredménye, amikor nagyon nehéz kitartani. Éjjel nappal. Hétközben és hétvégén.
Iszonyú sokat kell tanulni!
"De én utálok tanulni" - akkor sok sikert az élet alapcsomagjához.
A prémium csomaghoz iszonyú sokat kell tanulni, ráadásul nehezített pályán: olyankor, amikor mások játszanak. Amikor a haverjaid pihennek. Otthon maradni és tanulni, néha akkor is, amikor a családod Netflixezik "gyere mááááár", de Te nem mész! A fogadat fogod csikorgatni emiatt. Amikor mások szórakozásra szórják a pénzüket, Te tanulásra, fejlődésre. A szomszéd család nyaralni megy egy millióból - Te meg egy konferenciára. És meg kell magyaráznod a családodnak, hogy ez miért kell.
Az a rohadt befektetés, nem megy áldozatok nélkül!
Befektetés, hogy "végigjátszd" az alapszintet és végre tovább léphess.
Befektetés ez egy másik valóságba, barátom.
És ami legalább olyan nehéz, hogy iszonyú sokat kell változnod útközben!
Feladni begyöpösödött gondolatokat. Feladni merev világnézeteket. És ami néha nagyon fáj, feladni barátokat, akik a magyar valóságban AKARNAK maradni, és visszahúznak Téged. Mert ha Neked sikerül kijutni, az fájdalmas bizonyíték számukra, hogy ők valamit nem jól csinálnak. Úgy hogy inkább visszahúznak.
De tudod, melyik gondolatot a legnehezebb feladni? Azt, hogy:
- "A világ a hibás."
- "Az oktatás a hibás, mert hülyeségeket tanítottak nekem az iskolában, ami csak egy közepes álláshoz elég. Az iskola hibája!"
- "A főnököm a hibás, mert nem motivál eléggé."
- "A feleségem a hibás, hogy nem elég jó a kapcsolatunk."
- "Menne a cégem, de az ember nem talál egy normális alkalmazottat. Nem talál egy normális alvállalkozót."
- "A kormány hibája, mert nem ad munkát, nem ad nyugdíjat, nem kapok elég juttatást."
Hát normális vagy? Hát gondolj bele: kész csoda, hogy százezer évnyi törzsi harcok, ezer évnyi feudalizmus meg diktatúra után már van egy kormányunk, ami legalább nyomokban demokráciát tartalmaz! Hogy nálunk még van internet, elérhető a Google, a Facebook, a Youtube, a Stripe meg a Paypal, hogy be tudd szedni a pénzt.
Ha engem kérdezel, akkor minden hibájával együtt, ez egy CSODÁS világ, messze túlnyomóan több jóval mint rosszal. És ha szerinted máshogy van, akkor túl sok híreket olvasol, akik tudják, hogy a rossz hírre több az átkattintás :)
Szóval a legnehezebb, legfájdalmasabb, és amiről nem beszél senki, az átállni arra a gondolkodásmódra, hogy -
Minden, ami körülöttem rossz, az az én hibám.
A cégem roskadt állapota csak az én hibám.
A házasságom rossz állapota csak az én hibám.
A rossz egészségem az én hibám.
A szófogadatlan gyerekeim az én hibám.
Miért?
Mert egyedül ez a felelős gondolkodásmód tesz szabaddá.
Egyedül ez a felelős gondolkodásmód nyit ki lehetőségeket.
Egyedül ez a felelős gondolkodás tesz téged cselekvőképessé.
A "körülmények a hibásak" gondolkodás elrabolja a cselekvőképességedet.
Csak ülsz otthon, és várod, hogy megváltozzanak a körülmények.
Az "én felelősségem" gondokodás felszabadít.
Cselekvőképessé tesz.
Döntésképessé tesz.
Ez az egyetlen gondolkodásmód, ami nem mások korlátai, mások hibái közé zár Téged.
Hanem azt mondja:
Az én hibám
T-E-H-Á-T
Az én HATALMAMBAN áll változtatni rajta!
És akkor megtörténik a csoda.
Változni kezdesz.
Változik körülötted minden.
Minden jobb lesz.
Minden bőségesebb lesz.
A világ egyre több kincsét helyezi a lábad elé.
Még nem mindet, de egyre többet.
És bizony, néha szégyellni fogod magad amiatt, hogy Neked annyira jól megy, miközben a magyar valóság szenved. Szégyellni fogod, hogy Neked összejött, miközben annyi másnak nem. És őrlődni fogsz a gondolataiddal, hogy egy ilyen rövid élet alatt hogyan lehetne minél több embert felemelni magad körül.
És aztán jön a pofon: annyi áldozat, annyi kitartás, annyi munka, annyi akadály, annyi elkeseredés, annyi kétség és félelem után beérsz, megérkezel - és mit mondanak?
"A rohadt mázlista:
jókor volt jó helyen.
Könnyű neki!"
De addigra már nem vagy mérges rájuk. Nem akadsz ki. Hanem megérted őket. Megérted, hogy feladni a nagy magyar valóságot bizony nem könnyű. Elhagyni azt a mentális börtönt, hogy "mások hibája miatt kilátástalan az életem", nem könnyű. Elengedni az örömöt, hogy a gimivel végre soha többé nem kell tanulni, nem könnyű. Feladni azt a hátradőlést, hogy a munkából hazaesve végre ledögölj a tévé elé, és bámulással cseszd el a drága idődet, nem könnyű.
Ugye most már megérted, hogy olyan rengeteg ember nem is vállalja?
Megértem, hogy a magyar valóságban 50.000 forint, az bizony nagy pénz.
Megértem, hogy könnyebb kárálni, szapulni, kritizálni és panaszkodni. Fényévekkel könnyebb, mint nekiállni felépíteni magad köré egy másik valóságot. Egy új valóságot.
Pedig oda a belépő egyetlen döntés:
"Nekem ez így nem elég, és lesz, ami lesz, belevágok és végigcsinálom!"
A döntés a Tiéd: megelégszel az élet alapszolgáltatásaival? Vagy vállalod azt a befektetést, ami kinyitja a másik valóságot?
Barátsággal,
Wolf Gábor, Marketing Commando
ui: Hol tartasz ezen az úton? Írd meg kérlek itt egy kommentben!
